Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában, Szlovéniában és Horvátországban

Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2022/1-000477

Elnyert támogatás összege: 2 799 000 Ft

Résztvevők: 7.g osztály: 30 fő tanuló és 3 fő kísérőtanár

Rendhagyó történelemóra (2023.05.05.)

A Hugyik Krisztián gazdálkodóról szóló portréfilmet a tanulók nagy érdeklődéssel nézték végig. A hegyháti magyarság által végzett mezőgazdasági munkák, a gyümölcs-és szőlőtermesztés ismerős számukra, hiszen nálunk az Alpokalján is gyakori. Van olyan tanuló, aki Krisztiánhoz hasonlóan mezőgazdászként szeretne a későbbiekben tevékenykedni.

Figyelemmel hallgatták a magyar közösséget összekovácsoló egyesület tevékenységét, az anyanyelv ápolásának lehetőségét, a néptánc szeretetét, valamint Krisztián eddigi életútját.

Megdöbbentő volt számukra hallani, hogy 1991-ben a délszláv háború szele elérte a Hegyhátot, pusztítást hagyva maga mögött. Ennek során a közösség 22 tagját veszítette el. Betekintést nyerhettünk a minden évben megrendezésre kerülő megemlékezési szentmisébe és az emlékműnél történő koszorúk elhelyezésébe.

Különösen felkeltette tanulóim érdeklődését a film végén bemutatott Vince-napi vesszővágás, mint régi néphagyomány, amelyről korábban még nem hallottak.

Előkészítő óra (2023.05.12.)

Az előkészítő óra a már korábban tanult trianoni békeszerződés felelevenítésével kezdődött. Megvizsgáltuk ennek földrajzi aspektusait, az új határokat és az általuk teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokat. Ezt követte Szlovénia és Horvátország történelmi múltjának, etnikai viszonyainak és az ott élő magyar népesség lélekszámának, sorsának részletezése. Végezetül megnéztük az előttünk álló 4 nap programját, a meglátogatni kívánt emlékhelyeket, kulturális értékeket.

A kirándulás (2023.05.30.-2023.06.02.)

1. nap

A Szent Gotthárd Általános Iskola és Gimnázium 7.g osztálya 30 fővel és 3 kísérő tanárral vágott neki a kirándulásnak.

Első nap Szlovéniában jártunk. Megtekintettük Lendván a Bánffy-Esterházy kastélyt és annak kiállításait. Megismertük a város múltját, a vár történetét. A lendvai várat már az 1100-as évekből származó oklevelek is említik. A Bánffy-, majd az Esterházy-család tulajdonában álló épületet többször jelentősen átépítették. Az 1973-ban megnyitott múzeum a környék történetét mutatja be a kezdetektől fogva, külön hangsúlyozva a törökök elleni védőbástya szerepet. Zala György (1858–1937) szobrászművésznek és Gálics István (1944–1997) grafikusnak külön emlékszobát rendeztek be. Ez utóbbiban a művész lepke- és rovargyűjteménye is helyet kapott. A hatalmas padlástérben különleges atmoszférájú kiállítóterem található. A vár udvarán ágyúk láthatók, a múzeumból pedig páratlan kilátás nyílik Lendva városára.

Ezt követően a város központjával ismerkedtünk, a Szent Katalin plébániatemplommal és a mellette található Szent István szoborral.

Innen utunk a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetbe vezetett, ahol Soós Mihály igazgató közreműködésével ismerkedtünk a helyi magyarság történetével. Az intézet 1994 óta működik, a muravidéki magyar közösség kulturális tevékenységét fejleszti magyar nyelvű könyvek kiadásával, kulturális programok szervezésével, művészeti csoportok működtetésével.

Ezután a Makovecz Imre által épített kultúrpalota megtekintése következett.

Busszal felkerestük a lendvai szőlőhegyen található Szentháromság kápolnát, ahol Hadik Mihály törökverő hadvezér van eltemetve.

A város híres kilátójából megcsodáltuk a három országot érintő panorámát.

Délután Dobronak következett. Itt Közép-Európa legnagyobb orchideafarmja található 14 ezer négyzetméteren. A Trópusi kertben tett séta során 160 féle orchideát és különleges egzotikus növényeket is láthattunk.

Ezt követően Bántornyán, a Bánffy-családhoz fűződő Árpád-kori templomot látogattuk meg, melyen román és gótikus stílusjegyek egyaránt fellelhetők, falain Aquila János gyönyörű freskóival, köztük a Szent László legendával.

Végezetül a Bakónaki-tó következett, ahol energiapark is működik. Az energiavonalak a közeli erdőben megbújó Szent Vid forráshoz, és a felette lévő Szent Vid kápolnához vezetnek.

A kirándulás végeztével a horvátországi Samoborba utaztunk, ahol 1 éjszakára birtokba vettük szállásunkat.

2. nap

A kirándulás második napján Horvátország fővárosába, Zágrábba vezetett utunk.

Elsőként a Liszt Ferenc Intézetbe látogattunk, ahol megismerkedtünk az intézet munkájával. Azzal, hogy milyen formában népszerűsítik a magyarságot és népünk kultúráját a szomszédos országban és szerte a világon.

Megnéztük a város makettjét, majd a Káptalandombon emelt székesegyházat. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is.

Innen átsétáltunk a Felsővárosba. Itt találjuk a Jellasics-teret és a Jellasics szobrot.

A dombon felsétálva az öreg kapun át a Szent Márk-térre érkeztünk. Itt található a horvát Szábor, vagyis az országgyűlés, amely a Szent Márk templomra néz. A templomon Horvátország és Zágráb címerét Zsolnai cserepekből rakták ki.

A zágrábi városnézést követően Tersattoba látogattunk. A Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi (Szent István, Viribus, Unitis…).Felsétáltunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a XIII. században.

A vár tornyából gyönyörű panoráma nyílik a régi és az új Fiuméra/Rijekára, a tengerre és a környező hegyekre.

A zarándokok lépcsőin (kb. 500 lépcsőfok) hagytuk el a várat, majd busszal a Sodiciben található szállásunkra utaztunk, ahol az elkövetkező 2 éjszakát töltöttük.

3. nap

A tengerben való fürdési lehetőség miatt ez volt a gyerekek által leginkább várt nap. Elsőként fakultatív kirándulás keretében másfél órát hajóztunk az Adriai-tengeren.

Ezt követően meglátogattuk a babérról elnevezett Lovrant, ahol a római időkből megmaradt városmagban tettünk sétát. Kacskaringós kis utcáival tökéletesen visszaadja az adriai települések jellegzetes hangulatát. Többek között itt találjuk azt a villát, ahol Feszty Árpád is elhunyt, valamint a Szent György-templomot.

Innen utunk Icici strandjára vezetett, ahol a gyerekek végre megmártózhattak a tengerben.

A sort Abbázia (Opatija) követte, melynek minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású magyar családok története fűződik. Sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon. Megtekintettük a parton található Lány sirállyal című szobrot, mely Zvonko Car horvát szobrászművész alkotása, és 1956-tól figyeli a tengert.

Felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, mely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán.

A város legjelentősebb épületeinek egyike a központban található Szent Jakab-templom, mellyel Abbázia története sorsszerűen összefonódik, hiszen a város a templom kolostoráról kapta a nevét.

Mai kirándulásunk utolsó helyszíne Fiume volt. Megismerkedtünk Fiume történelmi belvárosával. Meglátogattuk a magyar időben épült piacot, a színházat, a korzón található Óratornyot és egyéb fontos épületeket, mint például a Kormányzói Palotát, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épületét és a Szent Vitus Székesegyházat.

Végül felkerestük a magyar feliratú kikötői bójákat, valamint a Jókai Mór és a Baross emléktáblát.

4. nap

Kirándulásunk utolsó napján elsőként Varasdra látogattunk, mely 20 éven keresztül Horvátország fővárosa volt. Felkerestük az Erdődyek várkastélyát és tettünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában.

Sétánk során olyan nevezetességeket láttunk mint a Megyeháza, a Draskovics Palota, a városháza, valamint a Székesegyház.

Csáktornyával, a Zrínyiek sasfészkének látogatásával zártuk 4 napos kirándulásunkat. Tettünk egy látogatást a csáktornyai várnál, majd elsétáltunk Szent Jeromos szlavóniai származású szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos szobrához, a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez és a turulmadaras központi emlékszoborhoz, melyet megkoszorúztunk.

Az esti órákban érkeztünk haza Szentgotthárdra, sok-sok élménnyel gazdagodva.

Értékelő óra (2023.06.05.)

Egy tanítási óra keretében értékeltük a kirándulást és felelevenítettük a szép emlékeket. Megbeszéltük azt is, hogy milyen útravalót adott nekünk ez a kirándulás a jövőnket illetően. Összeállítottuk a témanapon az osztályok számára bemutatandó diasort, valamint iskolánk galériájában tablót rendeztünk be.

Témanap (2023.06.06.)

Iskolánkban 2023.06.06-án emlékeztünk meg a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a trianoni békeszerződésről, annak hatásairól, következményeiről.

A hagyományokat követve az idén is a 10.b osztály feladata volt az emlékműsor összeállítása és bemutatása. Ebben a már említetteken kívül irodalmi művek, dalok hangoztak el Trianonhoz kapcsolódóan.

Ezt követően a 7.g osztály kiscsoportokban végig látogatta az intézmény minden osztályát, hogy fényképes beszámolóval elmesélje a Határtalanul kirándulás mozzanatait, élményeit. Megemlékezve Trianonról, megvizsgálva a békeszerződés földrajzi aspektusait, a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokat.