Vörösmarty Mihály
(1800-1855)

Adatok

• Pusztanyéken született december 1-jén, és meghalt november 19-én
  
• költő, drámaíró
  
• apja: Vörösmarty Mihály, gazdatiszt, majd bérlő
  
• anyja: Csáthy Anna
  

Iskolái

• székesfehérvári ciszterci gimnázium (1811-1816)
• pesti piarista gimnázium (1816)
• a pesti egyetem hallgatója (1817)
• ügyvédi vizsgát tett (1824)
  

Pályakezdés

• 1817-ben az apja meghalt,
  
• a család nehéz anyagi helyzete miatt Vörösmarty 1818-tól Perczel Sándor három fiát nevelte Pesten,
  
• 1820-tól a család börzsönyi birtokán,
  
• 1823 őszétől újra Pesten.
  
• reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelka-versek)
  
• Görbőn volt jurátus (1822-23)
  
• négyénekes eposzt írt (A hűség diadalma–1822)
  
• honfoglalási eposzán (Zalán futása) dolgozott (1823; megjelent:1825)
  
• az Aurora munkatársa, Kisfaludy Károly körének tagja lett (1824)
  
• miután megszűnt nevelői állása (1826. aug.), súlyos anyagi helyzetbe került, de a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként megélhetést talált (1828-32)

Az 1830-as évek

• a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választották, ez megszilárdította anyagi helyzetét (1830)
• 1831-ben megírta a Csongor és Tünde című színművét
  
• a Pesti Magyar Színházat Árpád ébredése c. darabjával nyitották meg (1837)
  
• színkritikákat és drámaelméletet is írt
  
• az Athenaeum szerkesztője volt Bajzával és Toldyval (1837-43)
  
• szerepet vállalt a politikai küzdelmekben is

Az 1840-es évek

• négy kötetben adta ki Újabb munkáit (1840)
• megismerkedett a 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurával (1841), feleségül vette (1843)
  
• a Nemzeti Kör elnöke, e minőségében a kezdő Petőfit támogatta (1842-től)
  
• az Ellenzéki Kör alelnöke (1847-től)
  
• 1848. március 15-ét a Szabad sajtó című versével üdvözölte;
  
• az első népképviseleti országgyűlés tagja lesz;
  
• a szabadságharcot verseivel (Harci dal) és cikkekkel szolgálta

Az 1850-es évek

• 1850-től családjával Csepen, Baracskán és Nyéken élt
  
• földbérlőként, anyagi gondok közt, betegeskedve, lelkileg összetörve
  
• utolsó éveinek kiemelkedő lírai alkotásai az Előszó (1850) és A vén cigány (1854)
  
• Pesten hiába keresett gyógyulást (1855 őszén)
  
• temetése országos gyászünnep és tiltakozás volt az önkényuralom ellen
  
• 1855. november 19-én halt meg